becsült olvasási idő: 5 perc
A minap egy fotós podcastben feszegettek egy nagyon érdekes témát, ami már jó ideje kapargatja az én gondolataimat is. Talán soha nem volt ennyire elérhető vizuális kultúrája az esküvőiparnak, mint napjainkban. Rengeteg felületen ömlik ránk, az esküvői TREND, a menyasszonyi ruha, a dekoráció, az éppen aktuális legmenőbb pózok, de már a tökéletes világítás típusok is, ami eddig az ügyfelek számára nem volt faktor, vagy legalábbis nem ennyire tudatos szinten. A podcastben az általam nagyra becsült fotós páros azt fogalmazza meg, hogy az esküvők átbillentek esemény jellegükből díszlet funkcióba. A képek pedig már nem az események megörökítésére szolgálnak, hanem célként funckionálnak. Tulajdonképpen az egész hajcihő azért történik, és úgy van kialakítva, hogy az általuk vízionalizált képek megszülethessenek.
styled shoot
Létezik a fotós szakmában egy olyan irányzat ami pontosan ezt a célt szolgálja, azonban más okból. Általában két profi modell menyasszonynak és vőlegénynek „elkészítve”, tetőtől talpig a leggondosabb kezek és szemek által megtervezett ruhákban, kiegészítőkben, sminkben kerül fotózásra. Róluk valóban lélegzetelállító képek készülnek, olyan környezetben, amit szintén felkészült szakemberek állítottak össze, tudatosan kiválasztott helyszínen, napszakban, fényviszonyban, hozzáadott stúdióvilágítással, asszisztenciával, tökéletesen friss virágdekorációval stb. Hogy mi a célja ezeknek a fotózásoknak? Erről megoszlik a vélemény. Én a magam részéről reklám fotózásnak szeretem nevezni, mert jó esetben magazinokban láthatunk ilyeneket, ruha szalonok számára, aktuális trendek bemutatására. Sok fotós workshopok keretében ellátogat ilyen fotózásokra, és gyönyörű képekkel tér haza, majd felhasználja azt a referenciájában, ami viszont el is kalauzol minket a problémához, amiről itt szó van.
Egy ilyen kép sajnos megtévesztő információt ad egy ügyfélnek, hiszen aki már járt esküvőn az tudja, semmi nem tartható ilyen erős kontroll alatt. Még a legprofibb szervező sem fogja tudni az utolsó pillanatig hűteni a virág dekorácót, legyezgetni a menyasszonyt, hogy ne izzadja le a sminkjét, és irányítani a napot, hogy az úgy világítson, ahogy a nagykönyvben megírták. Bármennyire is igyekszik egy profi csapat, és dolgozik együtt a tervezésben és szervezésben, az ilyen végeredmény szinte elérhetetlen, vagy legalábbis hatalmas áldozatokra van szükség. Ha pedig ezen tényezők egyike sem működik igazán, akkor érkezik a csalódás.
csalás és ámítás?
Nem tisztem és nem is szándékom ennek az etikai hátterét feszegetni, azonban azt bátran ki merem jelenteni, az ilyen fotózások képei sajnos csak mélyítik azt a problémakört, hogy a párok, de elsősorban a menyasszonyok teljesen fókuszt veszítenek az esküvőjükkel kapcsolatban, és mindent a köré szerveznek és terveznek, hogy Róluk magazin színvonalú képek készülhessenek. És mint mondtam, ez áldozatokkal jár.
soft smile
Számos olyan instagram videóba botlok, ahol a menyasszony megmutatja, milyen „soft” mosolyt gyakorolt az esküvői fotóihoz, majd milyen képeket kapott. Természetesen a poén lényege az, hogy készültek róla „félresikerült” képek ahol hatalmasat nevet, vagy épp buta fejet vág. A poén mindaddig vicces, amíg tényleg van az a 4-5 kép ami nem a legideálisabb, de lássuk be, nem is ezeket tesszük majd a kandalló fölé, vagy a mama a vitrinjébe a csipketerítőre. Ezek a képek pontosan azt mutatják meg, hogy milyenek vagyunk boldogan és ÖNFELEDTEN.
csapó..és..felvétel!
Az teljesen természetes, és egészséges viselkedés, ha valaki nem tartja kontroll alatt az arcát egész álló nap. Ahogy az is, hogy senki után nem szaladgál a mindennapokban fotós, aki megörökíti az érzelmei teljes skáláját, ezért nem lehet meglepetés az, hogy az esküvői galériádban lesznek olyan képek, ahol nem tetszel majd magadnak. Sőt, soha nem láttad magad úgy, hiszen jó esetben nem szelfizel órákig a nevetésedet imitálva. (ugye nem?) Miért is várjuk akkor, hogy 800 képből 800 képen a tökéletes profilunkból, pontosan annyi fogat villantva fogunk majd mosolyogni, amit ideálisnak tekintünk? Saját magunk felé ilyen elvárásokat támasztani garantáltan csalódáshoz fog vezetni. Nyerhetetlen helyzetbe szorítjuk magunkat, ráadásul az egész napot feláldozzuk valamiért, ami később nem fog számítani.
az arany középút
Hogyan lehet mégis valaki maximálisan elégedett, ha szeretne tökéletes képeket is, de nem akar színész lenni a saját esküvőjén? Elsősorban fontos, hogy önazonos maradjon, és fogadja el azt, hogy a spontán pillanataiban is szép. Ez persze a nehezebb része, hiszen a belülről fakadó önbizalom, és megerősítés nem tanulható blog bejegyzésekből. Ami viszont tanulható, az a kreatív fotózáson fog hatalmas gyakorlati haszonnal bírni, és erre találták ki a jegyes fotózást. Sokan legyintenek erre az opcióra, hiszen minek is mennénk el farmerben és pólóban egy erdő szélére, amikor 5 hónap múlva teljes pompában, önmagunk legszebb verziójában egyébként is fotózni fognak minket? A válasz nagyon egyszerű. Pontosan azért, hogy lássátok, mit mutat rólatok a fotós képe. Hogyan használja a fényeket, milyen pózokban fog elcsípni Titeket, és ami nagyon fontos, hogyan érzitek magatokat Vele. Amikor elkészül egy jegyes fotózás anyaga, sokan akkor szembesülnek életükben először azzal, hogyan néznek ki bizonyos szögekben. Ilyenkor még van lehetőség arra, hogy észrevedd, milyen apró mozdulatokkal tudod befolyásolni a megjelenésedet. Szeretném hangsúlyozni, a jegyes fotózás tükre a kreatív fotózás, ezért kizárólag ott lesz jelentősége annak, hogy emlékszel e a tippekre és tanácsokra, amikkel a legjobb arcodat tudjuk megmutatni. A szertartáson, az első táncon, és a tortavágásnál sem kell arra figyelned, hogy a fotós felé hány fokos szögben fordítod a fejed. Ott egyetlen dolgod lesz: Megélni, és élvezni a pillanatot.
Ideális esetben egy ember életében csak egyszer házasodik. Egy esküvőt megszervezni akár egy éven keresztül is lehet, de maga az esemény olyan hirtelenséggel fog elszaladni, hogy mire felocsúdtok, már lefelé gomboljátok a menyasszonyi ruhát, és a fületek a csendtől fog zúgni a több órás buli után. Aki már megélte, az tudja, mennyi érzelem tud beleférni ebbe a kapszulányi időbe, és milyen életre szóló pillanatokat tud hozni. Nem győzöm hát hangsúlyozni mennyire fontos az, hogy jelen legyetek ezekben a pillanatokban. Kapcsolódjatok egymáshoz, a szeretteitekhez, a családotokhoz. Engedjétek el kicsit a lelketeket is, hadd járja be a helyet és találkozzon azzal a sok szépséggel, amivel megtöltöttétek. Higgyétek el, utólag nem a soft smile lesz a legfontosabb. Fogtok nagyokat nevetni azokon a képeken is, ahol épp őrült fejeket vágtok, hiszen egészen biztosan őrültjó pillanatban készültek. És fogtok sírni azokon a pillanatokon is ahol a képen is sírtatok, de jó okkal.
Ha csak egyetlen tanáccsal zárhatom a gondolataimat, akkor ez lenne az: Sáfárkodjatok jól nemcsak az idővel, de az érzelmekkel is. Felejtsétek el a Pinterestet, és mások képeit, mert azok mások érzelmeit mutatják meg. Ne akarjatok ugyanúgy kinézni mint ők, mert azok nem a Ti pillanataitok lesznek. És természetesen bónusz tanácsként, válasszatok olyan profi csapatot, akik ezen az úton minden szaktudásukat, szeretetüket, és figyelmüket felétek fordítják majd, hogy Nektek tényleg semmi másra ne kelljen majd figyelni, csak egymásra.
